A biológiai fogászat a hagyományos fogászat, a természetgyógyászat, valamint a kínai medicina megfigyelésein alapszik.
A biológiai fogorvoslás összefüggő egésznek tekinti az emberi szervezetet és a benne lejátszódó folyamatokat, mint egymással kapcsolatban lévőket vizsgálja, így figyelembe veszi azt, hogy az egyes fogak betegsége és kezelése energetikailag hogyan hat a szervezetre, milyen meridiánokat befolyásol?
Két német orvos, Dr. Voll és Kramer mutatták ki, hogy kölcsönös kapcsolat van a fogak és bizonyos szervek, testfelületek között. Bioelektromos mérési módszerek segítségével, az ún. Voll-féle elektro-akupunktúrával bebizonyosodott, hogy az adott fogak adott szervhez, testfelülethez, illetve meridiánhoz tartoznak és fordítva, ezeknek is kapcsolatuk van a fogakkal.
A szájüregen keresztül hatni lehet a különféle belső szervekre és a belső szervek elváltozásai is kihatnak a szájüregi folyamatokra.
A szájüregben tehát ugyanúgy reprezentálva van az egész szervezet, mint a fül, az orr, a kéz és a láb esetében.
Minden egyes fog, fogcsoport és a hozzátartozó csontállomány bioenergetikai kapcsolatban van a szervezetet behálózó funkciós körök egyikével. Az energetikai csatornákon keresztül a fogak kapcsolatban vannak egy-egy nagyobb belső szervvel, egy-egy üreges szervvel, arckoponya melléküregekkel, testrészekkel, csigolya szegmentekkel és érzékszervekkel. Minden egyes foghoz egy mellékcsakra is tartozik.
A kínaiak a betegségek gyógyításánál a pszichikai és szellemi síkokat is figyelembe veszik. Az egymáshoz rendelés az öt funkciós körnek, illetve a kínai akupunktúra rendszerben az öt elemnek felel meg.