Pár éve megdöbbentő kutatási eredményt hozott nyilvánosságra a legnevesebb amerikai orvosi magazin, a JAMA. A mammográfiás emlőszűrő programok bevezetése Európában magasabb mellrák előfordulási arányhoz vezetett.
A logikus reakció erre az lehet, hogy persze, hiszen a szűrés következtében több nőről derült ki, hogy rákja van. Azonban nem ez a helyzet. A kutatók szerint pont a rendszeresen szűrt nők között lett magasabb az arány, míg a hat év után egyszer szűrt csoportban nem változott.
Ebből egy forradalmi következtetés született: úgy gondolják, hogyha nem fedezik fel és nem állnak neki kemoterápiával és sugárzással kezelni a rák bizonyos fajtáit, akkor az magától is képes elmúlni a szervezet immunrendszere kezeli a problémát.
Mennyire hatékony a mammográfia?
A bírálói szerint semennyire. Egy 60.000 nőn végzett svéd felmérés kimutatta, hogy a mammográfia által kiszűrt “tumorok” 70%-a nem is tumor volt.
Dr. Samuel Epstein, A rák politikája című könyvében azt állítja, hogy a 40 és 49 év közötti nők nők körében a mammográfia négy rákos esetből egyet nem szűr ki. Az amerikai Nemzeti Rák Intézet még ennél is magasabbra teszi az arányt: szerintük ugyanebben a korcsoportban a daganatok 40%-a elkerüli a vizsgálók figyelmét.
A sugárzás az sugárzás.
1976-ban a mammográfia egy alkalommal még 8-10 rad mennyiségű sugárzást juttatott a szervezetbe.
Ezzel három-négy szűrés alatt akkora besugárzás érte egy nő szervezetét, mint amit a hirosimai atomrobbanás túlélői szenvedtek el az ismert következményekkel.
Ugyan ma már csak 2-3 rad körül van egy vizsgálat sugárzási mennyisége, ezek hatása összeadódik, és hosszú távon ugyanúgy károsítja a szervezetet. A 35 és 50 év közötti nőknél minden egyes rad sugárzás egy százalékkal növeli a mellrák esélyét a Nemzeti Rák Intézet korábbi igazgatója, Dr. Frank Rauscher szerint. És ha ez így nem lenne elég, a nők egy része hordoz magában egy nehezen felismerhető onkogént, amit maga a besugárzás sarkall rombolásra – az ő esetükben a mammográfia 4-6-szorosára növeli a mellrák kialakulásának kockázatát.
Mi a végeredmény?
Amióta a mammográfiát bevezették, az államokban 328 százalékkal nőtt az úgynevezett ductalis emlőkarcinóma típusú rák előfordulása. Ebből kétszáz százalék növekedést a mammográfia hatásának tulajdonítanak.
Amellett, hogy maga a sugárzás igen káros, a vizsgálat során a mellekre helyezkedő nyomás következtében a rákos sejtek elkezdenek terjedni.
A Nemzeti Rák Intézet vizsgálati dokumentumokkal támasztotta alá azt az állítását, miszerint 35 éves kor alatt a mammográfia maga 75 rákos megbetegedést okoz minden 15 mellett, amit diagnosztizál. És minél korábban kezdi valaki a rendszeres szűrést, annál nagyobb az esélye arra, hogy mellrákja lesz.