Home Csináld magad Májusi kerti teendők, amiket semmiképp ne hagyj ki!

Májusi kerti teendők, amiket semmiképp ne hagyj ki!

by Krisztina

A kerti teendőknek még nincs vége, sőt, mondhatni, hogy még csak most kezdődtek csak el. Minden hónapnak meg vannak a maga teendői, így a májusnak is. Ha nem szeretnél semmiről sem lemaradni, olvasd el melyek a kötelező májusi kerti teendők!

A hónap elején vessük el azokat a magvakat, amelyek áprilisban nem kerültek a földbe. Bimbós kelt, fejes és vörös káposztát még május 20-ig (védett helyre) vethetünk. Jobb azonban, ha palántanevelő ágyban előneveljük őket, és ebben a hónapban ültetjük ki a szabadba.

A hónap közepétől következhet a fagyérzékeny növények: a bab, a paradicsom, a paprika, a dinnye, az uborka és a tök vetése vagy kiültetése. Vetéskor és kiültetéskor ne feledkezzünk meg a januárban betervezett vegyes ültetésről. A karfiol, a bimbóskel és a többi káposztaféle, valamint a zeller palántáit május 20-ig ültessük ki. Majoránna és bazsalikom kiültetésére is ez a legkedvezőbb időpont. Valamennyi túl sűrű magvetést ritkítsuk. Különösen fontos ez a sárgarépa, a petrezselyem, a hónapos retek, a retek, a saláta és a hagymavetések esetében.

A gyomtalanítás a sorok között megfelelő húzókapákkal most még könnyű. Ha szükséges, akkor a sorokat kézzel gyomláljuk. Erről, valamint a szükséges öntözésről ne feledkezzünk meg. A gyümölcsfák között a talajtakaró anyagot – ami télen és kora tavasszal összeesett – pótoljuk, és a fák koronája alatt lazítsuk meg a talajt. A szamócát és – szárazság esetén – a fiatal csemetéket is öntözzük.

Aki szép, nagy őszibarackokat szeretne termelni, az terméskötés után ritkítsa a gyümölcsöket. A továbbiakban a terméskötés idején az öntözővízbe egy rész csalánlevet vagy más folyékony, biológiai trágyát keverjünk 1: 8 arányban, és ezzel 10-14 naponként öntözzünk.

Talajápolás, kapálás, gyomlálás: kapálással nem csak a szellőzést és talajnedvesség megőrzését biztosítjuk,a cserepesedést is megakadályozzuk. A gyomokat nem azért írtjuk, mert nem nyújtanak szép látványt, hanem azért, mert a talajtól és így a növényektől is tápanyagot vonnak el. Ügyeljünk, hogy még virágzás előtt eltávolítsuk őket, így  – tarack kivételével –  a komposztra is dobhatjuk.

Öntözés: ugyancsak meghatározó ebben a hónapban, ha az április  csapadékhiányos volt, így öntözéssel kell kielégítenünk a növények vízigényét. A legnagyobb figyelmet a frissen ültetett növényekre fordítsuk. Nem csak a zöldségekre, hanem a frissen ültetett évelőkre és cserjékre, fásszárú növényekre, rózsákra és a frissen telepített fűre is érvényes.  Ne permetezzük a növényeket – ezzel csak  a port mossuk le róluk – alapos önözést végezzünk.

Folyamatosan figyeljük a kerti madarak fészkét, hogy semmi ne veszélyeztesse a költést. Költéskor leginkább a macskák jelentenek veszélyt, mindenképpen távol kell tartanunk a fészektől.  A gyerekeknek is magyarázzuk meg, hogy csak akkor tudják felnevelni a fiókákat, ha biztonságban érzik magukat, ha rendszeresen tudják etetni a fiókákat, ha nem zaklatjuk őket állandó jelenlétünkkel. A költés ideje alatt ne nyitogassuk ki az odúkat, ne fogdossuk össze a tojásokat, a fiókákat.

A madáritatókat rendszeresen töltsük meg friss vízzel. A dézsából, hordóból, víztartályból is isznak a madarak, ha egy deszkát fektetünk a vízfelszínre, melyre rá tudnak szállni.

Kártevők:

Megjelentek a lótücskök – lótetűk is. A járatok közvetlenül a földfelszín alatt vannak, ha végigtapogatjuk az ujjunkkal, megtaláljuk  a fészkét is. Ássuk ki és semmisítsük meg őket.

A vakond nem kártevő, de mégis sok bosszúságot tud okozni. A kertésznek hasznos, de  a pázsitot elrondítja a vakondtúrás. A petróleum nem környezetbarát anyag, ne dugjunk petróleumos rongyot a járataiba. A kereskedelmi forgalomban lévő riasztók közül szerezzünk be, vagy ültessünk számára kellemetlen szagú növényeket. A vakondháló is jó megoldás.

Ha pocok van a kertünkben, mindent tegyünk meg, hogy megszabaduljunk tőle. Csapdával, gázpatronnal tartsuk távol kertünktől.

Káposztafélék palántázását folytassuk. Karalábé, káposzta, brokkoli, a hónap vége felé a karfiol is kerüljön ki végleges helyére.

Hüvelyesek közül a földimogyoró és a bab vetését is elkezdhetjük. A bokorbab csak meleg földben csírázik, ha hideg a talaj hiányosan kel. A karós vagy futóbab széltől védett helyet és gyorsan melegedő, humuszban gazdag talajt kedvel. A futóbab köztes növénye lehet a karalábé, fejes saláta.

Vessünk cserepekbe tököt, patisszont, cukkinit és neveljük palántának. Ha van védőburánk, az edzett palántákat már május közepén kiültethetjük. Ha van helyünk, vethetünk cserepekbe uborkát is. Így biztonságos körülmények között, védett helyen előnevelhetjük őket, és május végén kiültethetjük a palántákat.

Ne hagyjuk ki a csemegekukoricát sem, hisz sokunk kedvence. Szakaszosan a rövid tenyészidejű fajtákat egész júliusig vethetjük.

A paradicsomot is palántázzuk ki, de a tojásgyümölcs-padlizsán kiültetésével várjuk meg a májusi fagyok végét.

Vethetünk még hónapos- és nyári retket, töltsük fel a borsó tövét, és szintén töltsük fel a burgonyát. A borsót karózhatjuk is, így a szél nem dönti el, nem sározódik be a növény.

Vethetjük a céklát, fodros kelt, póréhagymát és a kelbimbót is. Salátából már csak a nyári fajtákat válasszuk.

Rebarbarán megjelenő virágszárat törjük ki, és készítsük el az idei év első finomságát, a rebarbara kompótot. Íme, két recept:

Gyors változat: A rebarbara száráról lehúzzuk a bőrt, feldaraboljuk 1-2 cm-es darabokra. Ízlés szerinti kompót levet készítünk (cukor, szegfűszeg, vanília, fahéj hozzáadásával) annyi vízből, hogy ellepje a rebarbarát. Amikor forr bele tesszük a rebarbarát. Két perces forralás után lefedve hagyjuk kihűlni és már tálalható is. (forrás)

 

A hónap elején közepén egyeljük és palántázzuk ki a pórét. Egyszerűbb eleve mélyebbre ültetni, mint később feltölteni. Húzzunk 10-15 cm mély barázdákat és ebbe ültessük a palántákat.

Ha meleg és száraz a hónap, megjelennek a földibolhák, melyek veszélyeztetik a káposztaféléket és a retket is. Rovarölő szerek helyett az ágyások közé palántázzunk egy-egy tő salátát, ez távol tartja a földibolhát – mivel a saláta sok vizet kíván, ezt a földibolha nem szereti.

Ha sárgul a sárgarépa – répalégy, sárgul a hagyma – hagymalégy. Szedjünk ki egy-egy hagymát vagy répát, vágjuk ketté és nézzük meg, mi károsítja. A fertőzött növényeket távolítsuk el és semmisítsük meg.

Még érdemes vetnünk sárgarépát, petrezselymet, babot, csemegekukoricát, céklát, kaprot. A babbal egy időben vethetjük a földimogyorót is. Ha a burgonya elérte a 20-25 cm-es magasságot, akkor töltsük fel a töveket. A sűrűn kelt sárgarépa, petrezselyem, hagyma és saláta ritkítását ne hanyagoljuk el, mert a növények elnyomják egymást és nem fejlődnek megfelelően.

Szedjük folyamatosan  a hónapos retket, mert hamar pudvásodik.

A jól termő szamócabokrokat jelöljük meg, hogy csak a legjobb tulajdonságokkal rendelkező tövekről szaporítsunk.

Az új telepítésű gyümölcsfákon ne hagyjuk, hogy az első évben gyümölcsök fejlődjenek. Ezek a termések gyengítik a fa növekedését, ezért feltétlen szedjük le akár a virágot, akár a termést a fiatal fákról.

A gyümölcsfákon megkezdhetjük a zöldhajtások válogatását. Távolítsuk el a tőről jövőket, a törzsmagasság alattiakat, és az oldalágak és vezérvesszők mellett megjelent fölösleges hajtásokat is. A korona belsejébe növő és az egymást keresztező ágakat is vágjuk le. Az őszibarack különösen meghálálja a zöldmetszést. Törekedjünk a szellős, laza szerkezetre.

A hónap második felétől már csak földlabdás növényeket ültessünk.

Ha a rózsa vadhajtásokat hoz, tőből távolítsuk el. Az orgona már mindenhol elvirágzott. Az elvirágzott virágfejeket távolítsuk el. A rózsamandula (Prunus triloba) virágzás után erős visszavágással új, termőrügyekkel jól berakott hajtásokat fog fejleszteni. Ezzel a jövő évi virágzást biztosítjuk.

A begónia és a rózsanád/kanna rizómáit a hónap közepétől kiültethetjük.

A hónap vége felé az elvirágzott, levirágzott árvácskákat is cseréljük le nyáron nyíló virágokra. Ehhez időben vásároljuk meg az új növényeket, mert mire aktuálissá válik, elfogynak a piacokon.

Az elvirágzott sziklakertieket (pázsitviola, árlevelű lángvirág stb.) vágjuk vissza, hogy zömök, sűrű párnát képezzen a növény. Virágzás utáni visszametszéssel az új hajtások elágazódnak, ezáltal szép, tömött párnás marad.

Hirdetés

You may also like