Esetleg előfordult már Önnel is, hogy ebéd után majd kidurrant, de a munkahelyén csak suttyomban tudta kiengedni a felesleges gázokat? Egy köhögés, egy pukkantás. Ismerős?
Úgy gondolja, hogy kapcsolata akkor lépett egy magasabb szintre, amikor már a partnere előtt is el mert ereszteni egy galambot?
Összefoglalónkkal igyekszünk minden szellentéssel kapcsolatos kérdést megválaszolni. Hiszen ki tudja, mikor jöhet jól az a hasznos tudás, hogy a világon vannak olyan helyek, ahol egyáltalán nem udvariatlan dolog az eregetés, sőt, bizonyos emberek kifejezetten szeretik szimatolni a mások bűzét.
Honnan származik? Miből áll a bélgáz?
A bélgáz a lenyelt levegő, a vérből a belekbe szivárgó gáz, a bélbaktériumok által termelt gázok és bizonyos kémiai reakciók következménye.
A vastagbélbe érkező gáz nagy része nitrogén, de a gyomorsavnak és a baktériumoknak köszönhetően emellett a szén-dioxid, a hidrogén és metán is jelen van. A távozó gáz összetétele több dologtól is függ, természetesen számít, hogy mit ettünk, fontos, hogy mennyi levegőt nyeltünk le, de szerepe van annak is, hogy milyen baktériumok találhatók a beleinkben, sőt, hogy mennyi ideig tartottuk vissza gázainkat. A szellentés hangját a végbélnyílás rezgése produkálja, a hangerő függ az izom tartóképességétől és a kiáramlás erősségétől is. És azt sem árt tudni, akár 10 km/órás sebességgel is képes távozni a szellentés!
Miért büdös?
A kellemetlen bűzt a hidrogén-szulfid és az ürülékben található metil-indol okozza. Minél több ként tartalmaz az elfogyasztott étel, annál büdösebb lesz a távozó gáz. Ha karfiolt, tojást, vagy húsféléket eszünk, akkor jobb, ha találunk egy jól szellőző helyet. A hüvelyesekkel sem árt vigyázni, de annyira nem veszélyesek, mint az előbbiek.
Mennyi gázt termel egy ember egy nap?
Nagyjából fél litert, ami 14 durrantás eredménye. Nem semmi, nem igaz?
Ennek fényében felmerülhet a következő kérdés:
A férfiak többet szellentenek, mint a nők?
A nők nem szoktak ilyet, igazából cukorkaillatú szivárványt pukkantanak, igaz? Aha.
Dehogyis. Egyénenként változó az eregetés mértéke, de nincs különbség a nemek között. Az eltérés annyi, hogy a férfiak általában jobban felvállalják, sőt, esetenként elégedettebbek is a teljesítményükkel
Veszélyes a szellentés visszatartása?
Erre nincs hivatalos válasz, viszont a történelem során sokáig úgy tartották, komoly gondokat okozhat, és az egészségre is ártalmas, ha nem engedjük ki időben a fáradt gőzt. Éppen ezért hozott Claudius császár is törvényt, hogy szabadon eregethessenek az összegyűlt emberek, nehogy bajuk essék a nagy illedelmességtől. Valójában viszont nincs bizonyíték arra, hogy bármi gondot okozna, esetleg némi hasfájást, felfúvódást, illetve a szellentés későbbre tolódását.
Hová tűnik a visszatartott szellentés?
Csodák nincsenek, aminek ki kell jönni, az ki is jön, stb. Magyarán, ne is reménykedjen, ki fog az jönni, legfeljebb azután, hogy elaludt. Amint ellazul a test, utat tör magának!
Meggyújtható a bélgáz?
De még mennyire! Talán azért mégis jobb lenne nem kipróbálni, mert a végbélnyílásunk mellett a körülöttünk és rajtunk lévő dolgok is lángra kaphatnak. Na meg különben is. Viszont, ha mégis erre adná a fejét, nem árt, ha tudja: kék és sárga lánggal ég a fing. A gyúlékonyságnak pedig a hidrogén és a metán tartalom az oka.