A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bejelentett öt kulcsfontosságú intézkedése új szintre emeli a pénzügyi visszaélések elleni küzdelmet hazánkban. A cél világos: a banki ügyfelek hatékonyabb védelme, a csalások gyorsabb felismerése és megelőzése, valamint a pénzintézetek felelősségének szigorúbb szabályozása.
A jegybank szerint ma már nem elegendő a korábbi gyakorlat, a technológiai fejlődés nyújtotta lehetőségeket ki kell használni, hogy a pénzügyi szektor megerősödve nézzen szembe a digitalizációval együtt járó kockázatokkal. Az intézkedések mögött egyértelmű az üzenet: a pénzügyi visszaélésekkel szemben a jegybank zéró toleranciát hirdet, és mind a bankok, mind az ügyfelek együttműködésére szükség van a védelem érdekében.
1. Központi visszaélésszűrő rendszer indul mesterséges intelligenciával
Az egyik legfontosabb bejelentés kétségtelenül az volt, hogy 2024 júliusától az MNB egy új, központi visszaélésszűrő rendszert indít. A rendszer a legkorszerűbb mesterséges intelligencián (AI) alapul, és képes lesz valós időben — másodpercek töredéke alatt — vizsgálni minden banki utalást.
Ha bármilyen gyanús tranzakciót észlel, még azelőtt riasztást ad ki, hogy az adott utalás teljesülne. Ez technológiai értelemben is komoly áttörés: eddig a legtöbb csalási ügy csak utólag került felismerésre, amikor már a pénz elhagyta az ügyfél számláját.
Az MNB szerint ezzel a lépéssel radikálisan csökkenthető lesz az átverések, adathalászatok, hamis utalási kérések száma, hiszen a központi AI-szűrő az egész magyar bankrendszert figyelni fogja.
2. Nagyobb felelősség a bankoknak – az ajánlásokat kötelező lesz betartani
A második kiemelt lépés az, hogy az MNB elvárja: a bankok ezentúl ne csak formálisan, hanem ténylegesen, azonnali hatállyal alkalmazzák a jegybank által kiadott ajánlásokat a csalásmegelőzésre.
Eddig ugyanis sok esetben ezek az ajánlások csupán iránymutatásként szolgáltak, nem volt jogi kötelező erejük. A mostani bejelentés azonban világossá tette: az MNB részéről a csalásmegelőzés már nem egy választható lehetőség, hanem kötelező norma lesz.
Ez a változás alapvetően a pénzintézetek kultúráját is formálhatja. A cél az, hogy a bankok ne csak reagáljanak a visszaélésekre, hanem proaktív lépéseket tegyenek a megelőzés érdekében.
3. Célzott ellenőrzések indulnak a banki gyakorlatok vizsgálatára
Az MNB nem csupán ajánlásokat ad, hanem konkrét lépéseket is tesz annak érdekében, hogy a bankok valóban megfeleljenek az elvárásoknak.
A harmadik intézkedés értelmében célzott vizsgálatokat indítanak a pénzintézeteknél. Ezek során szigorúan ellenőrizni fogják, hogy a bankok a gyakorlatban is megteszik-e a szükséges óvintézkedéseket.
A jegybank vezetése hangsúlyozta: a jó szándék már nem elegendő, a jövőben a kézzelfogható eredmények lesznek a mérce. Ha egy bank nem hajtja végre a megfelelő csalásmegelőző lépéseket, akkor szankciókra is számíthat — akár bírság, akár működési korlátozás formájában.
4. Törvénymódosítás: a bankok fizessék meg a kárt, ha nem volt megfelelő azonosítás
Az egyik legjelentősebb változás a jogalkotási szinten várható. Az MNB törvénymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy még nagyobb védelmet biztosítson a banki ügyfelek számára.
A tervezet értelmében:
-
ha a bank nem alkalmazott megfelelő, többfaktoros ügyfél-azonosítást, akkor viselnie kell az ebből eredő kárt;
-
ha a csalók a bank nevében fellépve (például hamis e-mailek, telefonhívások révén) vették rá az ügyfelet, hogy utaljon pénzt, a pénzintézet akkor is köteles lehet viselni a kárt, ha nem figyelmeztette időben az ügyfelet.
Ez gyökeresen megváltoztatja a jelenlegi helyzetet, hiszen most sok esetben az ügyfél viseli a kárt, ha — akár tévedésből, akár megtévesztés hatására — maga hagyta jóvá a tranzakciót.
Hirdetés
A jövőben tehát a bankok még nagyobb felelősséggel tartoznak majd a biztonságos online bankolás biztosításáért.
5. Országos tájékoztató kampány indul a lakosság számára
Végül, de nem utolsósorban, az MNB átfogó tájékoztató kampányt is indít.
A kampány célja az lesz, hogy a lakosság — vagyis a banki ügyfelek — ismereteit bővítse a leggyakoribb pénzügyi visszaélési formákról.
A jegybank szakértői szerint a csalók egyre kifinomultabb módszerekkel dolgoznak: sok esetben telefonon, SMS-ben, e-mailben próbálnak kicsalni adatokat vagy fizetésre bírni az ügyfeleket.
A kampány révén az ügyfelek:
-
jobban felismerik majd a gyanús jeleket;
-
megtanulják, hogyan ellenőrizzék a tranzakciók hitelességét;
-
tudatosabban használják a banki szolgáltatásokat, különösen az online bankolást és mobilalkalmazásokat.
Miért van szükség az új intézkedésekre?
Az MNB statisztikái szerint 2023-ban több ezer lakossági ügyfél vált pénzügyi visszaélés áldozatává. Az online térben elkövetett csalások száma drámaian nőtt: hamis weboldalak, megtévesztő telefonhívások és „adathalász” e-mailek formájában.
Az AI-technológia fejlődése azonban most lehetővé teszi, hogy a bankrendszer felvegye a harcot ezekkel a fenyegetésekkel. Az MNB célja, hogy Magyarországon is megteremtsék azt a szintű védelmet, amely Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában már működik.
Mit jelent mindez a banki ügyfelek számára?
A lakosság szempontjából a most bejelentett intézkedések több szempontból is kedvezőek:
A mesterséges intelligencián alapuló valós idejű szűrés jelentősen csökkenti a csalások esélyét.
A bankok jogi felelőssége nő, így az ügyfelek nem maradnak egyedül, ha baj történik.
A tájékoztató kampány révén az emberek pénzügyi tudatossága is javul.
A jövőben a gyanús tranzakciókat már a rendszer is képes lesz leállítani, mielőtt kár keletkezne.
A Magyar Nemzeti Bank új intézkedéssorozata korszakos jelentőségű. Az AI-alapú központi szűrés, a szigorúbb törvényi felelősség, a proaktív banki monitoring és a lakossági edukáció együttesen azt a célt szolgálják, hogy a magyar pénzügyi rendszer biztonságosabb, átláthatóbb és ügyfélbarátabb legyen.
A jegybank egyértelmű üzenetet küldött a piaci szereplőknek: a jövőben a pénzügyi csalásokkal szemben nem lesz helye félmegoldásoknak. Zéró tolerancia a cél, és ebben minden szereplő — bank, szabályozó, ügyfél — egyaránt felelős.
A bejelentett változások a következő hónapokban folyamatosan lépnek életbe, így érdemes lesz figyelemmel kísérni az MNB további közleményeit és a bankok gyakorlatát is.