A magyar egészségügyi ellátórendszer egyik legsúlyosabb és legmakacsabb öröksége a kórházcentrikusság. Békássy Szabolcs országos háziorvosi kollegiális vezető és a Háziorvosok Online Szervezetének (HAOSZ) alapítója szerint ez a gyakorlat már régóta nem felel meg a korszerű betegellátás alapelveinek.
Szerinte a jövő kulcsa az alapellátás megerősítése, a háziorvosi praxisok hatásköreinek bővítése és a rendszer átfogó reformja.
Kórházakba terelt betegek – Feleslegesen?
Hazánkban a legtöbb egészségügyi panasszal a betegek gyakran közvetlenül a kórházak sürgősségi osztályaira vagy szakrendeléseire fordulnak, sok esetben kihagyva a háziorvost, aki – megfelelő jogosultságokkal – képes lenne kezelni a problémát. A HAOSZ szerint ez az ellátási torzulás nemcsak a kórházak túlterheltségéhez vezet, de a páciensek számára is felesleges várakozással, időveszteséggel és gyakran stresszel jár.
„A kórházközpontúság az egészségügyi rendszerünk egy több évtizedre visszanyúló, nagyon rossz öröksége, amin mindenképpen változtatni kell” – nyilatkozta az InfoRádiónak Békássy Szabolcs országos háziorvosi kollegiális vezető, a Háziorvosok Online Szervezetének alapítója.
Strukturális reform a láthatáron
A változáshoz azonban nem elég pusztán szándék – átfogó strukturális reformra van szükség. A HAOSZ szakmai elemzése alapján a reform első lépései már megkezdődtek: rövidesen várható egy hatáskörbővítő csomag, amely jelentősen kiterjeszti a háziorvosok által végezhető ellátási feladatokat.
Ennek egyik látványos és előremutató eleme lehet például a több mint 700 ezer magyarországi cukorbeteg rendszeres gondozása és kontrollja a háziorvosi rendszerben. Ez a változtatás nemcsak a kórházi diabetológiai szakrendeléseket tehermentesítené, de a páciensek számára is gyorsabb és személyesebb ellátást tenne lehetővé.
Nem csak hatáskör, hanem erőforrás és pénz is kell
Ahhoz, hogy a háziorvosokra több feladatot lehessen bízni, nemcsak jogszabályi változásokra, hanem megfelelő emberi és anyagi erőforrásokra is szükség van. Békássy szerint a súlypontok áthelyezése csak akkor működik, ha az alapellátásban dolgozók is támogatást kapnak: több szakemberrel, eszközparkkal, megfelelő informatikai háttérrel és tisztességes finanszírozással.
Jelenleg a háziorvosi praxisok egy része alulfinanszírozott, és hiányos az utánpótlás is – az orvoshiány miatt több körzet évek óta betöltetlen. A reformnak ezt a problémát is kezelnie kellene.
Hirdetés
Digitális egészségügy és prevenció – új irányok
Az alapellátás megerősítése nemcsak az akut betegségek kezelését, hanem a prevenciós célokat is segítené. A digitális egészségügyi rendszerek – mint az Egészségablak vagy az e-recept – már ma is részben integrálják a háziorvosokat a digitális információáramlásba, ám ezek továbbfejlesztése elengedhetetlen.
A cél: olyan integrált rendszer kialakítása, ahol a háziorvos már az első pillanattól kezdve aktív szereplője a páciens gondozásának, legyen szó krónikus betegségekről, szűrésekről vagy egészségmegőrzésről.
Nem csak egészségügyi, hanem társadalmi ügy is
A túlzott kórházközpontúság nemcsak az egészségügyi rendszer strukturális problémája, hanem társadalmi és szemléletbeli kérdés is. Sok beteg bizalmatlan az alapellátással szemben, inkább fordul közvetlenül szakorvoshoz, még akkor is, ha a probléma háziorvosi szinten is kezelhető lenne.
Ezért a rendszer átalakítása csak akkor lesz sikeres, ha a lakosságot is bevonják: meg kell mutatni, hogy a háziorvosnál történő ellátás nem másodlagos, hanem sok esetben hatékonyabb, gyorsabb és emberközelibb.
A kórházcentrikusság felszámolása régóta várt, de eddig elodázott lépés a magyar egészségügyben. A háziorvosi ellátás megerősítése, a hatáskörök bővítése és a strukturális reformok elindítása alapvető feltétele annak, hogy a magyar betegellátás hatékonyabbá, emberközelibbé és fenntarthatóbbá váljon.
A HAOSZ és Békássy Szabolcs szerint most történelmi esély van arra, hogy ez az átalakulás valóban megtörténjen – feltéve, ha a döntéshozók nemcsak meghallják, hanem meg is értik a háziorvosi hálózat üzenetét.