Az Európai Unió vezetői ezúttal is két napon át folytattak intenzív egyeztetéseket, érintve a közös védelmi költségvetést, külkereskedelmi stratégiákat és a nemzetközi biztonsági kihívásokat. A brüsszeli csúcstalálkozó során számos fontos kezdeményezés került terítékre, miközben a tagállamok álláspontjai sokszínűen alakultak.
Az uniós csúcs zárónapján a tagállami vezetők még egy sor sürgető témában egyeztettek: a közös védelempolitika finanszírozásának lehetőségeiről, a Közel-Kelet és az észak-afrikai régió biztonsági helyzetéről, az Egyesült Államokkal folytatandó kereskedelmi tárgyalások állásáról, valamint – talán a legélesebb vitát kiváltó pontként – Ukrajna uniós és NATO-csatlakozási törekvéseiről. A kétnapos találkozót csütörtök este 23 órakor zárták le, miután a résztvevők végül megegyeztek a védelemre fordított kiadások növelésében és annak közös forrásból történő finanszírozásában.
Ugyanakkor új ellentétek is felszínre törtek: Robert Fico szlovák kormányfő vétót emelt az Oroszország elleni szankciók frissítésére irányuló csomaggal szemben, míg Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviselte azzal, hogy ismét egyedüliként nem írta alá az Ukrajnáról szóló közös konklúziót. A magyar álláspontot Brüsszelben, Bohár Dániel újságíró közösségi oldalára feltöltött videójában magyarázta el részletesen:
„Ukrajna uniós csatlakozását a mai napon a Voks2025 szavazataival megállítottuk, szükségem is volt rá, mert kis híján elsöpört engem a népharag, a tagállami miniszterelnökök ugyanis osztatlan ellenérzésekkel fogadták a magyar bejelentést.”
A kormányfő rámutatott, hogy a többi európai vezető – szerintük tévesen – úgy véli, az ukrán tagság elősegíti az Európai Unió biztonságát:
„Szemben velünk, akik azt gondoljuk, hogy aki felveszi Ukrajnát az Európai Unióba, az felvette a háborút is.”
Hirdetés
Kifejtette, hogy a NATO-csatlakozással kapcsolatban még súlyosabb következményeket lát:
„Aki felveszi Ukrajnát a NATO-ba, az azonnal háborúba keveredik Oroszországgal, és meg is van a harmadik világháború.”
Orbán Viktor szerint Magyarország és Szlovákia kivételes álláspontot képvisel, amikor a béke fenntartását helyezik középpontba:
„Mi egy egészen más béke nézőpontból értékeljük ezt a dolgot, a többiek leginkább harcias és háborús nézőpontból. Szerintük ezt a háborút meg kell nyerni, meg lehet nyerni, és az ukránok támogatásával ők ezt meg is akarják nyerni. Az az álláspont csak a szlovákoké meg a magyaroké, hogy ennek a háborúnak nincs megoldása a harctéren.”
Bár a csúcs korábbi napjaiban a védelmi kiadások koordinálására és a közös fegyverbeszerzések ütemezésére vonatkozó részletek kerülték a reflektorfényt, az ukrán kérdés körüli éles vita árnyékot vetett az eredményekre. A következő hetekben kiderül, milyen diplomáciai lépések követik mindkét vétót, és hogyan próbálja meg az Európai Bizottság orvosolni a kialakult feszültségeket a tagállamok között.