Meg van a pontos dátum! Ezen a napon már érkezik az őszi időjárás!

A „nyár” fogalma sokkal összetettebb, mint elsőre gondolnánk. A köznyelvben a „nyár” egyszerűen a meleg hónapokat jelenti, de a tudományos világ három különböző módon is értelmezi: csillagászati (astronómiai), meteorológiai és klímatörténeti szempontból. Ezek eltérő kezdő- és végpontokat adnak, ami különösen aktuálissá válik 2025-ben – hiszen a klímaváltozás egyre inkább kitolja a hőség időszakát – írja a Tudásfája.com

Az astronomiai nyár – amikor a Nap irányít

A csillagászati nyár mindig a nyári napfordulóval kezdődik, amikor a Nap a legmagasabb ponton delel az égbolton, és a nappal a leghosszabb az évben. Ez az időpont 2025-ben június 21-re, 11:43-ra esik. A nyár az őszi napéjegyenlőségig tart, amikor a nappalok és az éjszakák újra egyenlő hosszúságúvá válnak – ez szeptember 23-án, 03:50-kor következik be.

Így tehát 2025-ben az astronomiai nyár 94 napig és 16 óráig tart. Ez a meghatározás minden évben kis mértékben változik, a Föld pályájának enyhe ingadozása miatt.

A meteorológiai nyár – egyszerűsített időszámítás

A meteorológusok számára fontos, hogy összehasonlítható adatsorokat használjanak az évek során. Ezért a meteorológiai nyarat mindig június 1-től augusztus 31-ig számítják – tehát egységesen 92 napból áll.

Ez a rendszer elsősorban a statisztikák és az időjárási modellek szempontjából hasznos, és jól leköveti a tipikusan melegebb nyári hónapokat. A nyári hőhullámok többsége ebben az időszakban történik, de a klímaváltozás hatására ez az intervallum már nem mindig elég pontos.

A klímatörténeti nyár – amikor a hőmérséklet dönt

A legérdekesebb megközelítés a klímatörténeti, mely nem fix dátumokhoz kötött, hanem a napi középhőmérsékletekhez:

• A nyár akkor kezdődik, amikor legalább 5 egymást követő napon a napi középhőmérséklet meghaladja a 15 °C-ot.

• Akkor ér véget, amikor ez az érték tartósan 15 °C alá süllyed.

Ez a rendszer dinamikusan követi az éghajlat változását, és jól tükrözi az éves ingadozásokat. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai szerint Magyarországon ez az időszak a múltban jellemzően május közepétől szeptember közepéig tartott. Azonban 2025-ben ez akár tovább is nyúlhat.

Az OMSZ 2025-ös előrejelzése: hosszú, forró nyárra számíthatunk

A 2025-ös szezonális klímajelentések szerint az év első hónapjai már pozitív hőmérsékleti anomáliákkal indultak. Áprilisban és májusban az átlaghőmérséklet 1–2 °C-kal magasabb lehet az ilyenkor megszokottnál. Ennek következményeként a klímatörténeti nyár már május 20–25. között elkezdődhet.

Kánikula és hőhullámok: mikorra várhatók a forróságok?

Az európai középtávú előrejelző központ (ECMWF) szerint 2025-ben a nyár közepe, különösen július második fele és augusztus eleje, rendkívül meleg lesz. Az előrejelzések 35–40 °C-os csúcshőmérsékleteket jeleznek, különösen az Alföldön.

Szeptember első felében egy úgynevezett késői kánikula is megjelenhet – vagyis nyárias, forró időjárás, amikor máskor már az őszi hűvösre készülnénk.

A nyár vége: mikor jön az első hidegfront?

Magyarországon az első őszi hidegfront általában szeptember közepén éri el a Kárpát-medencét. Ilyenkor a nappali csúcshőmérsékletek már 20 °C alá eshetnek, és a reggelek is egyre hűvösebbé válnak.

2025-ben azonban a jelenlegi modellek szerint a front csak szeptember 25–30. között törhet be igazán, ezzel véget vetve a klímatörténeti nyárnak is.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Az idei nyár:

• korábban kezdődik,

  Hirdetés

• később ér véget,

• hosszabb ideig tart,

• forróbb, szárazabb és szeszélyesebb lehet.

Ez nemcsak az emberek komfortérzetére, hanem a mezőgazdaságra, az egészségügyre és az energiafogyasztásra is komoly hatással lesz.

Klímaváltozás: a nyár új arcai

A hosszú távú adatsorok alapján az elmúlt három évtizedben a nyár időtartama évente átlagosan 4–6 nappal hosszabbodott. Az extrém hőhullámok száma és időtartama is nőtt: a korábban ritka 35 °C-os napok ma már szinte minden nyáron előfordulnak.

A legmelegebb napok gyakorisága és az éjszakai minimumhőmérsékletek növekedése is fokozza a hőterhelést – ez különösen a városokban élő idősek és krónikus betegek számára jelenthet veszélyt.

Mire figyeljünk a hosszabb nyár alatt?

Egészségmegőrzés

• Árnyékos tartózkodás: főként 11 és 16 óra között kerüljük a napot.

• Hidratáció: napi 2–3 liter víz minimum.

• Szellőztetés és klimatizálás: reggel és este szellőztessünk, a klímaberendezéseket használjuk okosan.

• Időseket látogassuk gyakrabban, különösen kánikula idején.

Mezőgazdaság

• Talajtakarás, mulcsozás: segít a vízmegtartásban.

• Csepegtető öntözés: takarékosabb és célzottabb módszer.

• Vetésidő optimalizálása: a hosszabb nyár miatt a kései vetések időzítése még fontosabb.

A klímaváltozás hatására 2025-ben a nyár hosszabb és forróbb lesz, mint korábban. Nemcsak időben tolódik el, de intenzívebb hőhullámokat is hoz, ami komoly alkalmazkodást kíván a lakosságtól és a gazdaság számos szektorától.