A 13. havi nyugdíj egyfajta biztonsági és igazságossági szimbólum volt a magyar nyugdíjas társadalom számára, amely évek óta fontos kiegészítője az éves nyugdíjbevételnek. Azonban 2025-től új szabályok lépnek életbe, amelyek szűkítik a jogosultak körét, és sokak számára kedvezőtlen változásokat hoznak.
A módosítás célja a kormányzat szerint a rendszer finomhangolása és hatékonyabbá tétele, ám az új rendelkezések komoly társadalmi feszültséget kelthetnek – különösen azok körében, akik elveszítik hozzátartozójukat az év elején, vagy késve kérelmezik a nyugdíjazásukat.
Kik kapnak 13. havi nyugdíjat 2025-ben?
Az új szabályozás szerint a 13. havi nyugdíjra csak azok jogosultak, akik:
-
2025. februárjában nyugdíjas státuszban vannak, ÉS
-
a megelőző évben, azaz 2024-ben legalább egy napig nyugdíjat kaptak.
Ez a két feltétel együttesen teljesülhet csak, tehát a rendszer kizárja azokat, akik 2025 januárjában mennek nyugdíjba, illetve azokat is, akik 2024 végén veszítik el nyugdíjas családtagjukat.
Mi változott pontosan?
Korábban – a 13. havi nyugdíj visszavezetésének éveiben – a januárban elhunyt nyugdíjasok hozzátartozói még megkaphatták a jogosult elhunyt nevében a 13. havi nyugdíjat, hiszen az elhunyt személy az adott év februárjában még a rendszer szerint élő nyugdíjasnak számított.
2025-től ez megszűnik. Mostantól csak az élő nyugdíjasok kapják meg a kiegészítő juttatást, még akkor is, ha az elhunyt korábban évtizedeken át fizette a járulékokat.
Ez az új rendszer kifejezetten hátrányosan érintheti azokat a családokat, akik januárban veszítenek el egy hozzátartozót, és egyébként jogosultak lettek volna az extra összegre – amely sok esetben a temetési költségekhez nyújtott volna érdemi segítséget.
Nyugdíjszakértő: nem finomítás, hanem szűkítés
A változásról Hartman János, a Debreceni Nyugdíjas Egyesület elnöke így nyilatkozott a haon.hu-nak:
„Ez a változás kis finomításnak tekinthető, amely azonban hátrányosan érinti azokat a családokat, akiknek januárban meghal a nyugdíjas rokonuk. Nyilván, hogy mindenfélére szükség van – így a pénzre is – egy haláleset következtében. Főleg a temetési költségek jelentősek, és ehhez az állam nagy mértékben hozzá tudna járulni ezzel a megérdemelt juttatással.”
A szakértő szerint a változás érzéketlen időzítésű és igazságtalan, mivel azok veszítenek, akik életük egyik legnehezebb időszakában vannak.
Hirdetés
Kritikus a nyugdíjigénylés időzítése
Az új szabályozás nemcsak az elhunyt nyugdíjasok után járó juttatásokat korlátozza, de az újonnan nyugdíjba vonulók esetében is fontos szerepe lesz annak, mikor kérelmezik a nyugdíjat.
-
Aki 2024-ben igényli a nyugdíjat, az a 2024-es valorizációs szorzók alapján számított összeget fogja kapni, és 2025-ben már jogosult lesz a 13. havi nyugdíjra.
-
Aki viszont 2025-ben adja be az igénylést, az a 2025-ös szorzók alapján kapja meg a nyugdíját, de csak 2026-tól lesz jogosult a 13. havi nyugdíjra.
Ez a különbség akár több tízezer forinttal is befolyásolhatja az éves bevételt – különösen azok számára, akik nem rendelkeznek egyéb jövedelmi forrással.
Mi az a valorizációs szorzó?
A nyugdíjak kiszámításakor használt valorizációs szorzók azt a célt szolgálják, hogy a régebbi évek béreit – amikor alacsonyabbak voltak a fizetések – a mai szinthez igazítsák. Minden évben új szorzókat határoz meg a kormány, amelyek befolyásolják a nyugdíj összegét.
Ezért is döntő jelentőségű, hogy valaki mikor kéri a nyugdíjat. Egy év különbség – az aktuális valorizációs szorzótól függően – akár 5–10%-os különbséget is eredményezhet a nyugdíjban.
Mit tehetnek most az érintettek?
A nyugdíjazás előtt állók számára érdemes már most konzultálni szakértővel, hogy pontosan kiszámolják, mikor a legkedvezőbb beadni a nyugdíjkérelmet. Az új szabályok fényében az időzítésnek anyagi és jogosultsági szempontból is nagy súlya van.
Azok a családok pedig, akik idén januárban veszítették el hozzátartozójukat, sajnos nem számíthatnak a 13. havi nyugdíj megfizetésére, még akkor sem, ha az elhunyt korábban jogosult lett volna rá.
A 13. havi nyugdíj új szabályozása egyszerre célozza a költségvetési kiszámíthatóságot és a nyugdíjrendszer technikai pontosítását. Azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy az így kialakított új szabályok társadalmi és emberi szempontból is vitathatók.
A kérdés az, hogy a rendszer egyszerűsítése és költséghatékonysága felülírhatja-e azt az emberi szolidaritást, amelyre a 13. havi nyugdíj eredeti szellemisége épült.