A rendőrség közleménye szerint nem indítanak eljárást a június 28-án megtartott jogellenes gyűlés szervezői ellen, noha a rendezvényt a hatályos jogszabályok értelmében megtiltották. A döntést több tényező indokolta, többek között a kommunikációs zavarok és az önkormányzati nyilatkozatok által keltett bizonytalanság.
A rendezvény előzményei
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) tájékoztatása szerint egy magánszemély 2025. június 16-án bejelentette szándékát, hogy vonulásos gyűlést tart június 28-án Budapest belvárosában. A rendőrség a törvényi előírásoknak megfelelően felvette a kapcsolatot a közterület felett rendelkező Fővárosi Önkormányzattal, mivel az érintett helyszín esetében fontos tisztázni, hogy van-e más, ütköző rendezvény.
A főváros válasza szerint a kijelölt időpontban és helyszínen ők saját szervezésű eseményt, a „Budapesti Büszkeség – Budapest Pride” elnevezésű rendezvényt tartják meg. Mivel a gyűlések szabályairól szóló törvény kizárja az olyan események engedélyezését, amelyek más rendezvénnyel időben és helyszínben ütköznek, a rendőrség megtiltotta a bejelentett gyűlés megtartását.
A tilalom jogerőre emelkedett
A BRFK határozatát a szervezők kézhez kapták, és tudomásukra jutott, hogy a vonulás megtartása jogellenes lenne. A határozattal szemben nem éltek bírósági jogorvoslattal, így az jogerőre emelkedett.
Ennek ellenére a szervezők nem kezdeményeztek egyeztetést a hatóságokkal, és továbbra is nyilvánosan hirdették a rendezvényt, azt állítva, hogy annak megtartása nem jogellenes.
Miért nem indítanak eljárást?
A rendőrség a közleményében hangsúlyozta: a szervezők magatartása és az esemény körül kialakult kommunikációs zavar miatt nem látták indokoltnak az eljárás megindítását. A fővárosi önkormányzat, illetve a különböző platformokon megjelent ellentmondó nyilatkozatok, valamint a hivatalos szervek bizonytalan fellépése alapján több résztvevő joggal feltételezhette, hogy a rendezvény törvényes keretek között zajlik.
Hirdetés
A BRFK szerint ez az egyértelműség hiánya jogi szempontból is mérlegelendő körülmény, amely alapján nem indokolt a szervezők felelősségre vonása. A hatóság hozzátette: a jövőbeni rendezvények bejelentésénél fokozott figyelmet fordítanak majd az önkormányzat és a szervezők közötti pontos koordinációra.
A gyülekezési jog határai
Az ügy ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem korlátlan: a gyűlés bejelentéséhez és megtartásához szigorú szabályozás kapcsolódik, különösen ha az esemény más, már korábban bejelentett rendezvénnyel ütközik. A hatályos jogszabályok szerint a rendőrség megtilthatja az ilyen gyűlések megtartását, és jogerős tiltó határozat esetén a rendezvény megszervezése és lebonyolítása jogsértő.
Bár a rendőrség jelen esetben nem indított eljárást, a közlemény hangsúlyozta: a gyűlések szervezőinek jövőben nagyobb körültekintéssel kell eljárniuk, és elengedhetetlen az egyeztetés a hatóságokkal. Emellett a nyilvános kommunikációban is világosan kell jelezni, ha egy eseményt hivatalosan megtiltottak, hogy a résztvevők ne kerüljenek jogi bizonytalanságba.
Ez az eset egyértelműen rávilágított a hazai gyülekezési gyakorlat szabályozási hiányosságaira és a kommunikációs felelősség fontosságára – különösen, ha társadalmi szempontból kényes rendezvényekről van szó.