Az elmúlt évek hőhullámai egyre keményebben érintenek minket: Magyarországon sem ritka, hogy a hőmérséklet 35 °C fölé emelkedik. A közvélekedés szerint az ennél magasabb értékek jelentik az igazi veszélyt, pedig már 30 °C környékén, esős-párás időben is életveszélyes állapot alakulhat ki.
1. Miért életbevágó a test hőszabályozása?
Az ember szervezete az összes emlős közül a legerőteljesebben izzad – ez a leghatékonyabb módja testhőmérsékletünk szabályozásának vele kapcsolatban azonban több feltételnek is teljesülnie kell. A bőr felületén kiválasztott izzadság elpárolgása hőt von el a testtől, és csak így marad stabil a maghőmérséklet. Ha ez a folyamat akadályba ütközik, a test belső hőmérséklete gyorsan emelkedik, károsodhatnak a sejtek és a szervek, súlyos esetben akár keringés- és légzésleállás is bekövetkezhet.
2. A „forró nap esővel” paradoxonja
Normál körülmények közt az 35 °C-os hőség még nem feltétlenül halálos: az Arab-félszigeten vagy a Szaharában élők is túlélnek ennél magasabb értékeket. A kulcs az alacsony páratartalom: ha a levegő képes felvenni és elszállítani a bőrünkről párolgó nedvességet, az izzadás valóban hatékony hűtés.
Ezzel szemben 100 % relatív páratartalom (eső, vagy eső utáni, teljesen „telített” levegő) esetén az izzadság nem tud elpárologni, így megáll a hőleadás. Ilyenkor már 30–32 °C körül is kialakulhat súlyos hőgutára emlékeztető állapot, amely szervek károsodását és hirtelen halált okozhat.
3. A „nedves hőmérő” – wet-bulb temperature és emberi tűrőképesség
Erre a jelenségre világít rá a meteorológiában a wet-bulb temperature (nedves hőmérő) fogalma, amely egyszerre veszi figyelembe a levegő hőmérsékletét és páratartalmát.
-
Elméleti felső határ: korábban azt tartották, hogy 35 °C wet-bulb fölött az emberi test hűteni már nem képes magát, és hosszabb kitettség után bekövetkezik a halál en.wikipedia.org.
-
Újabb kísérleti eredmények: valós körülmények között azonban ennél alacsonyabb, 30–32 °C wet-bulb értékeknél is már kritikus hőstressz alakulhat ki, különösen időseknél, krónikus betegek és kisgyermekek esetén.
4. WHO-adatok: a hőhullámok évente több százezer áldozatot követelnek
A WHO Európai Regionális Irodája szerint a klímaváltozás miatt az elmúlt években ugrásszerűen nőtt a forróság miatti halálesetek száma: 2020 óta a három legmelegebb év mind az európai régióban volt, és évente több mint 175 000 hővel összefüggő haláleset történik csak ebben a régióban – s a szám a következő évtizedekben tovább emelkedhet
5. Kik a leginkább veszélyeztettek?
-
Idősek és krónikus betegek: szív- és érrendszeri, légzőszervi vagy diabéteszes páciensek.
-
Gyermekek: fokozott vízvesztés és gyenge hőszabályozás.
-
Szabadtéri munkát végzők: mezőgazdaságban, építkezéseken dolgozók.
-
Túlsúlyos, mozgásszegény életmódot folytatók.
-
Alacsony jövedelmű családok: akik nem engedhetik meg maguknak a légkondicionálót vagy rendszeres hűsítést.
6. Mit tehetünk az otthonunkban és útközben?
-
Figyeld az időjárás-előrejelzést
-
A hőségriasztás idején korlátozd a szabadban töltött időt.
-
-
Csökkentsd a páratartalmat
-
Ha esik, és nem tudod bejutni légkondicionált helyre, használj ventilátort, ami légmozgással segíti a párolgást.
Hirdetés
-
-
Hűsítő praktikák
-
Nedves ruhák (pl. hideg vizes törölköző) a nyakon, csuklón, lágyékon.
-
Laza, világos színű ruházat, kalap, napernyő.
-
-
Folyadékpótlás
-
Kerüld a koffeines, alkoholos italokat. Igyál vizet, izotóniás italokat.
-
-
Rendszeres szünetek
-
Ne dolgozz vagy sportolj hosszan a szabadban, tarts óránként 10–15 perces hűsítő szünetet.
-
-
Beteg, idős hozzátartozók ellenőrzése
-
Hívjuk fel telefonon vagy látogassuk meg naponta többször a veszélyeztetett személyeket.
-
7. A jövő kihívása: alkalmazkodás és megelőzés
A WHO és más szakmai szervezetek (pl. OSHA) felhívják a figyelmet a hő-egészségügyi akciótervek fontosságára, amelyek koordinált közösségi és kormányzati intézkedésekkel csökkentik a kockázatot. Több mint 20 európai ország már alkalmazza ezeket a terveket, de további erőfeszítésekre van szükség who.int. A terv része lehet:
-
Árnyékolt közterületek kialakítása
-
Hűvös menedékhelyek (közösségi központok, bevásárlóközpontok) kijelölése
-
Tájékoztató kampányok (#KeepCool)
-
Munkavédelmi szabályok szigorítása szabadtéri munkák során.
A „harmincöt fokos” hőség nem pusztán extrém adat: ha magas páratartalommal párosul (például eső után), már 30–32 °C körül is életveszélyes körülmények alakulhatnak ki. Figyelnünk kell a testünk hűtési képességére, és a fent ismertetett gyakorlatokkal, valamint a közösségi és kormányzati intézkedésekkel csökkenthetjük a hőstressz okozta halálesetek számát.
A legfontosabb üzenet, hogy a megelőzés – hűvös helyek felkeresése, megfelelő ruházkodás és hidratálás – életet menthet. Légy felkészült, tartsd szem előtt a heat index értékeket, és ne hagyd, hogy egy „hétköznapi” esőzés veszélyessé tegye a kánikulát – írja a WHO.