Megrendítő vallomás, mindent elmondott Kóbor János.
Az Origo megkeresésére reagálva az Omega frontembere Kóbor János megszólalt barátja feldolgozhatatlan elvesztéséről. Elárulta, hogy Benkő mindig pozitív volt és optimista, csupán pár hete kezdték el érezni, hogy nagy a baj.Mindig bízott valamiben, mindig várt egy eseményt, a legtöbbször a koncerteket, a turnét. Most az új lemezt várta, de már nem foghatta a kezébe a cédéket – írja az Origo.„Most, reggel tudtam meg a hírt. Éjjel egy és kettő között történt…
Rossz érzéseim voltak már korábban, pedig a májrákot, amivel évek óta küzdött, jól kezelték, visszaszorították. CT-s vizsgálatot végeztek nála, és sok áttét volt a tüdőn. A Városmajor utcai kórházban végezték a vizsgálatot, és úgy tűnt, hogy majd átviszik oda, ahol májrákkal operálták. Viszont kedd este még mindig ott volt, a Városmajor utcai klinikán… lehet, hogy úgy gondolták, hogy már nincs értelme átvinni. Nem tudom, orvosokkal nem tudtunk még beszélni. Lehet, hogy ez a végső stádium volt..” – mondta Kóbor János.Szerinte barátjának az volt a fő kapaszkodója, hogy mindig várt valamit, tervei voltak a jövőre nézve. De ebben a bizonytalan helyzetben a járvány miatt, ez is nehezebben ment.„Az elmúlt két hétben Laci nem fogott fel mindent pontosan, de evidens volt, hogy azt várta, hogy valami történjen vele. Azt, hogy koncert jó ideig nem lesz, azt tudomásul vette…
Ő most azt várta legjobban, hogy mikor jön ki az új lemezanyag… És milyen a sors, épp tegnap érkeztek meg a cédék, be akartuk vinni neki a kórházba, de már nem sikerült” – tette hozzá Kóbor.„Minket az tartott reményben, hogy mindig jól kijött belőle, a turnékra is velünk tartott.
Még az orvosok is figyelmeztettek, hogy rendben, vigyük magunkkal, csak nagyon vigyázzunk rá. Gondolom, azt mondták volna szívük szerint, hogy szó se lehet fárasztó utazásról, fellépésről, de tudtuk, ha nélküle mentünk volna turnéra, fellépésre, abba azonnal belehalt volna.”
Sajnos már érezték, hogy nagy a baj, a mindig optimista Benkő megtörtnek látszott az utóbbi időben.
„A mosoly lefagyott… a félelemről beszélt, aggodalom látszott rajta. De csak az utolsó négy hétben érződött ez.”
Origo